A Teide egy soha nem látott táj, egy lenyűgöző hangulat, gyönyörű, lélegzetelállító környezet és tényleg semmihez sem hasonlítható! Mi legtöbbször Vilaflor felé megyünk fel a Nemzeti Parkba, hogy útba ejtsük a város szélén található erdős részen az egyik kedvenc 700 éves óriás fánkat, emellett a kanyargó erdei út is mesebeli környék.
Ahogy az ember egyre magasabbra autózik és szó szerint keresztül megy a felhőkön, azt érzi, hogy figyelni kell, mert itt valami történik körülötte. Változik a hőmérséklet és néha két perc alatt egy évszakkal lehetünk “arrébb”, ez nyilván időjárás, méginkább páratartalom függő, de elég gyakran átélhető dolog. A monumentális méretek, a magasságok, a mélységek szinte belefojtják az emberbe a szót és a gyönyörű kanyargós úton szájtátva figyel mindenki.
A sziklás vidéktől felfelé kb. 900 méteres magasságtól pazar fenyőerdőn át visz az út a kristálytiszta a levegőben, és a motorosokat nézve szinte azonnal mi is két kerékre váltanánk.
2000 méter körül már ritkul az erdei növényzet és az alattunk lévő felhőpamacsok között már nagyon távolinak tűnik “ott lent” az óceánpart. Elöttünk magas hegyek tornyosulnak, de az óriási lejtők és hasadékok még mindig ámulatban tartják az utazót. Ahogy nézzük a motorosokat a kanyarokban, rosszul is vagyunk és itt már egyáltalán nem váltanánk két kerékre, hanem boldogok vagyunk, hogy mi a 4 kerék biztonságában kormányozhatunk a 40 centi magas korlátok és beton szegélykövek között.
Aztán szinte egy éles váltással mindenhol vulkáni kőzet vesz körbe minket és máris egy filmben érezzük magunkat. Egyébként joggal, hiszen többet is forgattak itt. (és a szigeten és a szigeteken). Érdemes több helyen megállni, hogy átérezzük, milyen az, ahol a “madár sem jár” és átölel a csend. Itt-ott azért pár madár és pár turista, meg motoros belerondít az említett képbe, de bőven van hely és látnivaló, így nem tud csalódást okozni az itt eltöltött idő. Ebben a környezetben vágyunk a látvány és a méretek megélésre, a relax állapotra, a tiszta levegő beszippantására és természetesen egy pár fantasztikus szelfire.
Ez az a hely, ahol fékezhetetlenül remegni kezd az exponáló ujjunk.
A poén, hogy az utólagos képválogatásnál a 172-ik pikcsör sem unalmas, mert újra és újra beleborzong az ember, hogy milyen menő helyen járt. Garantált az érzés, hogy mindjárt életünk egyik legjobb képét készítjük el, ezért egy beállításból 54-et kattintunk, majd 3 lépéssel arrébb újra pózolunk.
Bárhogy is lesz, ilyen fotód tuti neked is lesz:
A szigetről több útvonalon is el lehet jutni a Nemzeti park közepén található központi parkolóhoz és az ott található Roque Chincado-hoz. Ez a legnépszerűbb szikla az egész kaldérában, mert a látogatók nagy része nem mássza meg a Teide csúcsát, hanem megáll itt a parkolóban és tesz egy sétát a környéken, esetleg felkapaszkodik ezeknek a szikláknak a tövéhez.
A Nemzeti Park közepén még 1700 méterrel magasodik fölénk a Teide és csábít, vonz, magához szegezi a tekintetünket.
2350 méterig tudunk autóval feljutni ahonnan van egy kötélpályás felvonó, a teleferico amivel 6 perc alatt érkezünk 3550 méter magasra. Erre célszerű 2-3 nappal a kirándulás előtt időpontot foglalni, a csúcsra külön engedély kell. Oda akár 2-3 hónappal előre kell lefoglalni időpontot, ám szervezett túravezető kíséretével már 2 hétre is van időpont.
Alapvetően egy kényelmes sétakocsikázásként is tökéletes élmény a park, nem véletlenül látogatja évente 4 millió turista.